Figyelmeztetés: Az oldal régi verziója csak átmenetileg érhető el.
A régi weboldal minden tartalma megtalálható az új oldalon. Tartalmak kereséséhez használja a keresés ikont a menusávban. [X]
 
Kiskőrös címer

Városunk 

arculati elem
elvalaszto csik

Városunk történelme

kiskőrösi népviselet

A Bács-Kiskun megye közepén fekvő Kiskőrösi Kistérség legmeghatározóbb települése Kiskőrös, az egykori járási székhely. A gazdag régészeti leletek bizonysága szerint már az újkőkorban éltek itt emberek. A település természetföldrajzi adottságai, valamint vadban és halban gazdag élelemszerzési lehetőségei biztosították a megélhetést az itt letelepedőknek. A kutatók és a fellelhető oklevelek tanúsága szerint az Árpád korra tehető az első falu kialakulása. Kiskőrös először a Derecskei, majd a Mikolai nemesi család birtokában volt. A török uralom alatt a település házait a seregek földig rombolták, a lakosság nagy része elesett a harcokban.

A török elleni vitéz küzdelem jutalmaként 1691-ben a Wattay család kapta adománybirtokul a falut hat pusztájával: Cebével, Csengőddel, Kaskantyúval, Kisbócsával, Tázlárral és Tabdival. Wattay János és István 1718-ban kezdte meg a betelepítéseket, az északi vármegyék szlovák nyelvű lakóit hozták ide.

Az 1780-as évek közepén már ötezer lakosa volt Kiskőrösnek. Ebből az időből származik a város pecsétje is, amely később a címer alapja lett. 1784-ben II. Józseftől mezővárosi rangot és vásárjogot kaptak a kiskőrösiek. 1872-től Járási Szolgabíróság működött a városban, ezzel alapozták meg Kiskőrös központi szerepét annak ellenére, hogy a település mezővárosi rangja pár évvel azelőtt megszűnt. 1882 decemberében átadták a Budapest-Szabadka vasútvonalat, így a város bekerült az ország vérkeringésébe.

A XX. század elején Kiskőrösnek már közel 13 ezer lakosa volt, gazdasági, kulturális intézményei, valamint a társadalmi életet koordináló egyesületei a környező települések központjává emelték. Lendületes fejlődését az első és a második világháború és következményei megtörték. A talpra állás nehéz időszaka után a 60-as, 70-es években következett csak be jelentős javulás az itt élők életkörülményeiben, ami kihatott a település fejlődésére is. Megjelentek a városiasodás nyomai. Új lakások, középületek, iskolák, utak épültek, elkészült a művelődési ház és a könyvtár közös épülete, városszerte parkok létesültek.

Kiskőrös 1973-ban lett újra város. Azóta is töretlenül fejlődik, s bár lakosainak száma alig haladja meg a 15 ezret, napjainkban is a kistérség gazdasági, szellemi, kulturális központja.

Nyomtatás Ugrás az oldal tetejére
arculati elem
Hírek
E-ügyintézés
Album
img_6069
  uj_magyarország_logoakadalymentes-honlap